A közép-európai geopolitikai sakktábla újrarendeződik, miközben Magyarország kulcspozíciót szerzett a kínai Övezet és Út kezdeményezésben. A legfrissebb KSH adatok szerint hazánk kereskedelmi forgalma Kínával 23%-kal nőtt az elmúlt évben, jelezve stratégiai kapcsolataink elmélyülését. Orbán Viktor miniszterelnök pekingi látogatása újabb mérföldkő a keleti nyitás politikájában.
Hazánk földrajzi elhelyezkedése páratlan lehetőséget kínál. „Magyarország hídfőállásként szolgál Kelet és Nyugat között, ami természetes előnyt biztosít számunkra a Selyemút stratégiában” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése ennek kézzelfogható bizonyítéka, amely 2025-re készül el. Kisvárdai Gergely, a Vidéki Vállalkozók Szövetségének elnöke szerint: „Vidéki térségeink is profitálhatnak a kínai befektetésekből, ha megfelelően pozicionáljuk magunkat.”
A keleti nyitás kritikusai Brüsszelből aggodalmakat fogalmaznak meg, de a nemzeti érdek egyértelmű. Huszonöt éves politikai újságírói pályafutásom alatt ritkán láttam ilyen világos gazdasági lehetőséget hazánk számára. Kisfaludy Csaba, a Konzervatív Gazdaságkutató Intézet elemzője kiemelte: „Az Új Selyemút nemcsak gazdasági, hanem civilizációs választás is, ahol Magyarország saját érdekeit követi.”
A kínai-magyar együttműködés jövője ígéretes. Hazánk gazdasági szuverenitását erősítheti, ha okosan lavírozunk a nagyhatalmi érdekek között. A vidéki Magyarország számára ez munkalehetőséget és infrastrukturális fejlesztéseket jelent, miközben megőrizzük nemzeti önazonosságunkat. Ahogy őseink mondták: „Keletről jött a magyarság, s most onnan jöhet a felemelkedés is.„
