A hétvégén véget ért Budapesten a Danube Geopol Csúcstalálkozó, amely történelmi jelentőségű együttműködési megállapodásokat hozott a türk államok és Magyarország között. Az eseményen részt vett mind az öt türk állam – Kazahsztán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Törökország – vezető képviselője, valamint hazánk miniszterelnöke. A találkozó központi témája a gazdasági kapcsolatok erősítése volt egy olyan időszakban, amikor Európa keleti nyitásra kényszerül.
Orbán Viktor miniszterelnök a záróülésen hangsúlyozta: „A türk világgal való együttműködés nem csupán gazdasági lehetőség, hanem kulturális és történelmi kötelék is, amely évezredekre nyúlik vissza. Magyarország természetes hídként szolgál Kelet és Nyugat között.” A csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat értelmében a következő években megduplázzák a kereskedelmi forgalmat, amely jelenleg évi 4,2 milliárd euró körül mozog. Különösen az energetikai és mezőgazdasági együttműködések kerültek előtérbe.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy „míg Brüsszel gyakran akadályokat görget a keleti gazdasági kapcsolatok elé, addig Magyarország pragmatikus együttműködésre törekszik. A türk államok jelentős nyersanyagkészletekkel és gyorsan növekvő piacokkal rendelkeznek, ami lehetőséget teremt a magyar vállalkozások számára.” Ezt támasztja alá a találkozón bejelentett 12 új beruházás is, amelyek főként a vidéki Magyarországon teremtenek munkahelyeket.
Harminc év politikai tapasztalattal a hátam mögött kijelenthetem, hogy a keleti nyitás politikája most ér be igazán. Míg a nyugati kapcsolatok továbbra is fontosak maradnak, a türk világ felé fordulás gazdasági függetlenségünk és energiabiztonságunk záloga lehet a következő évtizedekben. A magyar föld és a puszta népe újra kapcsolatot talál ősi gyökereivel, miközben modern gazdasági hidat épít Kelet és Nyugat között.
