Budapesti és debreceni fiatal magyar kutatók forradalmian új, környezetbarát aranykinyerési módszert fejlesztettek ki, amely 2025-től ipari alkalmazásra kerülhet a debreceni tudományos parkban. A technológia teljes mértékben kiküszöböli a hagyományos bányászatban használt mérgező anyagokat, miközben 40 százalékkal hatékonyabb kihozatalt biztosít – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia tegnapi sajtótájékoztatóján.
„Ez a módszer nemcsak környezetvédelmi áttörést jelent, hanem gazdasági szempontból is versenyképes” – nyilatkozta Dr. Kovács Bence, a Debreceni Egyetem Kémiai Tanszékének fiatal kutatója, aki három évvel ezelőtt kezdte el a projektet. A kutatócsoport biológiailag lebomló enzimeket használ, amelyek képesek szelektíven kötődni az arany molekulákhoz anélkül, hogy toxikus maradványokat hagynának maguk után.
A Debreceni Egyetem és a BME közös csapata már szabadalmaztatta a technológiát, és a tervek szerint 2025-ben indulhat az első kísérleti üzem a debreceni tudományos park területén. „A nemzetközi érdeklődés már most jelentős, három kontinensről érkeztek megkeresések” – mondta Szabó Eszter, a kutatócsoport kommunikációs vezetője. Az Európai Unió innovációs alapja 2,3 millió eurós támogatást biztosított a technológia ipari léptékű megvalósítására.
A zöld aranykinyerés nemcsak új munkahelyeket teremt Debrecenben, de Magyarország számára is jelentős versenyelőnyt biztosít a fenntartható technológiák piacán. Fiatal kutatóink ismét bebizonyították, hogy hazánk továbbra is a tudományos innováció egyik európai központja.
